Milwaukee Art Museum, USA

Calatrava els� sz�rnypr�b�lgat�sa az Egyes�lt �llamokban ez az �p�let a Michigan-t� partj�n. A hatty�sz�rnyra eml�keztet� �rny�kol� r�ad�sul val�ban fel-le hajlik.


Mad�rt�vlatb�l (az egyik felh�karcol�b�l) a teljes egy�ttes: balra Eero Saarinen 1957-es �p�lete, k�z�pen Calatrava „madara”, az �j Quadracci pavilon, k�zt�k a lapos, hossz� gal�riasz�rny. El�t�rben Dan Kiley kertjei

Arata Isozakival �s Fumihiko Makival szemben nyerte el a megb�z�st m�g 1994-ben Santiago Calatrava a MAM (Milwaukee Art Museum) b�v�t�s�re. A spanyol �p�t�sz-m�v�sz-m�rn�k neve m�r akkor is ismer�sen csengett, az els� sikeres p�ly�zat�n elnyert z�richi Stadelhofen vas�t�llom�s (1983), �s m�g ink�bb spanyolorsz�gi h�djai (Barcelona: Bach de Roda-h�d, 1984, Sevilla: Alamillo-h�d, 1987–92, M�rida: Lusitania-h�d, 1988–91) vil�gszerte ismertt� tett�k. Calatrava m�r nyolc�ves kor�t�l m�v�szetet tanult egy Art and Crafts iskol�ban, a valenciai �p�t�szeti diploma ut�n pedig Z�richben folytatott statikai posztgradu�lis tanulm�nyokat, �s szerzett PhD-fokozatot 1979-ben. Nem csoda h�t, hogy legkor�bbi munk�it�l kezdve jellemzik �p�t�szet�t az eszt�tikai eszk�zk�nt haszn�lt tart�szerkezetek. 1987-t�l egyre t�bb k�z�p�let is ebben a felfog�sban �p�lt, a toront�i BCE Place mall, a Lyon-Satolas rept�rnek vagy Lisszabonnak az Oriente p�lyaudvara, a bilba�i Sondica rep�l�t�r, a tenerife-i operah�z �s az �p�l� valenciai M�v�szetek �s Tudom�ny V�rosa a p�lya f�bb �llom�sai.


Az �j sz�rny oldaln�zetb�l: a gyalogosh�d a hatvan m�ter magas ferde pilonnal �s a hatty�sz�rnyak csukva – terven �s a val�s�gban

Milwaukee-i siker�nek azonban mindez – a h�rn�v �s a st�lus – csak az egyik �sszetev�je. A m�zeum �s a v�ros vezet�se jelent�s, az idegenforgalmat is fellend�t� �p�letet szeretett volna, �n�ll�, nagyvonal� bej�rattal, ami igazod�si pontk�nt �s a MAM emblematikus form�jak�nt is szolg�l. De a War Memorial �p�lete (amelynek als� szintj�n volt a m�zeum, �n�ll� bej�rat n�lk�l) igencsak magasra tette a l�cet, hiszen Eero Saarinen alkot�sa (1957) nemcsak a modern egy fontos darabja, de er�teljes, kem�ny m�, aminek a b�v�t�se igencsak k�nyes feladat. 1975-ben David Kahler tervei szerint m�r b�v�tett�k az �p�letet, eredeti karakter�nek megv�ltoztat�sa n�lk�l. Calatrava sem tov�bb�p�teni, sem elnyomni nem akarta a r�gi darabot: „A Milwaukee Art Museum befektet�i szem�ly�ben olyan megb�z�im voltak, akik val�ban a legjobb �p�t�szetet akart�k t�lem, amit csak tudok. Valami k�l�nlegeset akartak l�trehozni a k�z�ss�g�k sz�m�ra. �gy a tervez�s nem egy v�zlatb�l indult ki. A megb�z�kkal val� szoros egy�ttm�k�d�ssel kezd�d�tt, akik lelkesen fogadt�k a besz�lget�seink nyom�n kialakul� alapgondolatot. Ahelyett, hogy a Saarinen-�p�lethez adtunk volna hozz� valamit, azt javasoltam, hogy a t�parthoz adjunk."

Szemb�l �s fel�lr�l a sz�rnyak csukva �s nyitva

H�rom elemb�l �ll az alapgondolat kifejt�se nyom�n kialakult egy�ttes: a t�parti mad�r- vagy haj�szer� el�csarnokb�l, az azt a v�rossal �sszek�t� f�ggesztett h�db�l, �s az el�csarnokt�l a Saarinen-�p�letig h�z�d� lapos ki�ll�t�sz�rnyb�l. Az el�csarnok t�mbje sz�nd�kosan a t�m�r, kompakt r�gi �p�let ellent�te: �ttetsz�, k�nnyed: „Az �p�letegy�ttes a t� kult�r�j�ra felel: a vitorl�sokra, az id�j�r�sra, a mozg�s �s v�ltoz�s �rzet�re.”
Az el�csarnok harmincm�teres �vegfalai feletti hatalmas �rny�kol� val�ban v�ltozik: a naps�t�snek megfelel�en fel-le hajthat�, mint egy hatalmas mad�r sz�rnya. Ez az elem egyszerre formai (kieg�sz�ti az egy�ttes kompoz�ci�j�t), funkcion�lis (a napf�nyt szab�lyozza), szimbolikus (megny�lik a l�togat� el�tt) �s ikonikus (a v�ros �s a m�zeum jellegzetes, megjegyezhet� jelk�p�t hozza l�tre). A 36 �rny�kol�r�d 8–32 m�ter k�z�tti hossz�s�g�. A gerinc k�r�l elfordul� rudakat �t helyen cs�vek k�tik �ssze �s r�gz�tik konoid form�ra. Kinyitva v�zszintes a leghosszabb r�d, m�g �sszecsukva az �vegfalhoz simul. A napv�d�t a m�zeum tetsz�s szerint m�k�dteti (legt�bbsz�r nyitvatart�si id�ben van nyitva), de 75 km/h feletti sz�lsebess�gn�l automatikusan bez�r�dik.

A hatvan m�ter magas, ferde pilonra f�ggesztett gyalogosh�d a Dan Kiley �ltal tervezett kertek, egy forgalmas aut�p�lya (Lincoln Memorila Drive) �s egy park (O'Donnel Park) felett vezet �t a v�ros egyik f��tj�ra, a Wisconsin sug�r�tra.
2001-es �tad�sa �ta az �p�let Milwaukee „landmark"-ja, jellegzetes �p�lete lett. Ahogy a MAM igazgat�ja kor�bban mondta: „Olyan �p�t�szt akartunk, aki tal�n elvisz minket valahova, ahov� nem is igaz�n gondoltuk volna.” Ez t�bb �rtelemben is �gy lett: az eredetileg 50 milli� doll�ros k�lts�gvet�s� �p�let v�g�l 116 milli��rt �p�lt fel. (�rdemes megjegyezni, hogy ennek amerikai szok�s szerint r�sze az a 12 milli� is, aminek kamataib�l az �zemeltet�st – t�bbek k�z�tt a feh�r fel�letekr�l a graffitik elt�vol�t�s�t vagy az �rny�kol� karbantart�s�t – biztos�tj�k.) De a k�tszeres k�lts�g k�tszeres forgalmat is hozott: a tervezett k�tsz�zezer helyett k�zel f�lmilli� l�togat� keresi fel a m�zeumot �ves szinten.
Calatrav�nak siker�lt a brav�r, az �p�let megalkot�sa. Az, hogy az�ta az els� amerikai �p�letet sz�mos m�sik k�veti (Krisztus a f�ny katolikus templom, Oakland; Dallas-Forth Worth rep�l�t�r, Dallas; Grant Park b�v�t�se, Chicago), ennek �s ugyanilyen – egyszerre al�zatos �s magabiztos – alkat�nak is k�sz�nhet�: „Milwaukee-ban dolgozva egy percre sem felejtettem el, hogy abban az �llamban vagyok, ahol Frank Lloyd Wright sz�letett. Most sokkal jobban meg�rtem mozgat�rug�it, a technol�gi�hoz �s a t�jhoz val� �rz�k�t. B�r nem mondhatom, hogy a nyom�ban j�rn�k, de rem�lem, hogy a magam m�dj�n �szint�n �s tal�n fant�zi�val sz�l�thattam meg azt a t�jat, ahonnan sz�rmazik."

Csan�dy P�l

(forr�s: Alaprajz Online)